
Egyszer volt, hol nem volt, a Duna-parton a falutól, Foktőtől 1 km-re és a várostól, Kalocsától 6 km-re egy erdő kellős közepén, volt egyszer egy kis kocsma. Csöndes hely a pihenésre, mikor feltöltődésre vágysz, bár néha, buli idején hangos is, ahol a felgyülemlett gőzt engedheted ki.
Ez a hely kezdetekben, a 70-80-as években, amikor itt még áram sem volt, Buczkó csárda néven futott, ahol egy idős bácsi málnát, sört és szotyit árult a jó időben kártyázni idejáró embereknek. Vasárnaponként még sült halat is lehetett kapni. Csak szezonálisan működött. Akkor már élénk vízi élet, csónakház, strand üzemelt itt. Ide járt motorcsónakjával édesapám, id. Szűcs Ferenc is, aki a helyért, hogy itt tárolhatja csónakját, segített árut beszerezni az idős embernek. Itt szeretette meg velem a vizet, és természetes volt, hogy a Lékai Hajózási Szakközépiskolában tanulok tovább, bár a családban többen voltak tengerészek.
A bácsikával megöregedve a kocsma fénye is megkopott. Édesapám egy álma vált valóra, és vele együtt az enyém is, mikor családunk tulajdonába került a kocsma.
Új élet költözött a vén Duna-partjára. 1989-től neve Fekete Horgony Büfé. Sok-sok munka és átalakítás után nyerte el végleges formáját. Hajózási útjaimból ötletet merítve, és egy kikötő hangulatát felidézve, ahol megfordultam, sikerült egy kis rockos-matrózos arculatot idevarázsolni.
A Duna-parti környezet, sátrazási lehetőség, parkoló, játszótér is kialakításra került. A Büfé családi vállalkozásban szezonálisan üzemel. Évek folyamán alakultak ki rendszeres és alkalmi rendezvényeink.
Ő már az égi utakon motozozik. Nagyon jó barát volt.
Zombory János,
élt 1976-1996

Egynapos rendezvényünk a nyár és a motoros szezon méltó kezdete volt. Minden összejött: jó idő, problémamentes technika, se áramszünet, se eső. No meg persze a tisztelt úri közönség, az ős-horgonyosok, és már bizony gyermekeik is, hála annak a magasságosnak!
A programok már korán elkezdődtek. Roxi István és barátai jóvoltából veterán motorcsodákat lehetett megtekinteni. Ők azok, akik méltó módon próbálják megőrizni a régi magyar motorok állagát, hírnevét. Az íjászok folyamatos bemutatót tartottak Szluka István vezetésével. A Regélő Fehér Táltos dobcsoport avatta fel színpadunkat, akik egyben szép keretet adtak az íjászbemutatónak is. Fellépésük megragadta mindenki szívét, a végére együtt énekeltünk velük.
A koncertet régi ismerősünk, a TBC kezdte dübörgő ritmusokkal, majd a régi, nagy zenészekből verbuválódott BandAGE következett, akik nagy meglepetésünkre igazi, dögös blues nótákat fújtak. Zárásként a 3. Generation női formáció mutatta meg, hogy nem csak a férfiak tudnak keményen játszani. A koncertek szünetében tartott cigiszívó és sörivó verseny után a mellszépségverseny tette fel a pontot arra a bizonyos i-re.
A Fekete Horgony legénysége köszöni mindenkinek, hogy itt volt, reméljük, mindenki jól érezte magát! Jövőre veletek ugyanitt! Horgonyt le!
Negyedik alkalommal került megrendezésre a Kulturális Bizottság szervezésében a foktői alkotó hétvége, melyben a mi szerepünk a helyszín biztosítása és az alkotásban megfáradt, elgyötört művészek és művészpalánták etetése, itatása volt.
Több helyszín ihlette meg a művészeket. Volt, aki a Duna-partot, a templomot, vagy éppen a Fok-partot választotta. Az érdeklődők az interneten nézhettek utána egy-két mesterfogásnak.
A szokásosnál kicsit kisebb és csendesebb volt az idei rendezvény, de annál több érdeklődőt vonzottak a programok. Itt mindent ki lehetett próbálni, ami az alkotással kapcsolatos: gravírozást, festést, grafikázást, tetoválást, fafaragást. A kész műveket haza lehetett vinni, de a művészek néhányat Foktőnek adományoztak, melyeket a novemberi kiállításon mutatnak be, utána valamelyik középület falait fogják díszíteni. Véleményünk szerint igen jó kis program volt, főleg hogy fiatalok is aktívan részt vettek benne. Reméljük, elindulnak az alkotói pályán, és kitartásuk eredményes lesz. Mi abban tudunk segíteni, hogy legyen folytatás.
Augusztus 18-án rockabillybe burkolózott az egész Duna-part. Köszönet a rockabilly itteni koronázatlan királyának, a Clippers zenekarnak, hogy immár második alkalommal horgonyoztak le nálunk. A bulin visszarepültünk az időben a rockabilly időgéppel, melyhez az ALL IN, a B 15, a Clippers, a Sony and the Wild Cows és a The Prison Band sietett segítségünkre. A körítés: veterán autók és motorok, belőtt hárik, őrjítő lányok pipec ruciban. A fantasztikus közönség csak táncolt, verte a port, mert eső nem volt! Igen szuper buli jött össze. A rockabilly izzadt hajnalán kérdi Dixi, a Clippers bőgőse: „No, lesz-e folytatás?” A válasz természetesen: „Igen! Yeahhh!”
Hihetetlen, de igaz! Se eső, se sár, se szúnyog, ellenben sok-sok íjász, akik az ország minden szegletéből érkeztek hozzánk. Régi, jó ismerősként üdvözöltük a szekszárdi Alisca Nyilai Egyesületet, valamint a pécsi, dusnoki, budapesti íjászokat. Természetesen a helyi íjász erők is képviseltették magukat. Miután a 16 darab kétdimenziós célt elhelyezték a Duna partján, majd száz versenyző kezdte meg a küzdelmet. Igen izgalmas verseny bontakozott ki, mely végeztével rövid műsor, majd az eredményhirdetés következett. 40 érmet osztottak ki, és mindenki kapott emléklapot. A BandAGE kakasszóig húzta a talpalávalót. Senki sem unatkozott, hiszen volt lehetőség enni, inni, a szép, magyaros portékák közül válogatni, más íjakat és technikákat kipróbálni, vagy éppen lovagolni az Éden Lovasiskola jóvoltából. Ezen a napon megemlékeztünk elődeink szokásairól, fegyverkezelésükről és írásaikról. Köszönet az Éjsólyom íjászainak, és mindenkinek, aki eljött!
Az Éjsólymok a tervezetthez képest kicsit elcsúszva, december 29-én tartották meg záró háziversenyüket és év végi megbeszélésüket. A havas táj és a kellemes téli idő minden jelenlévőnek örömet szerzett. Verseny után jól esett az ünnepi vacsora és némi nemű itóka. Közben vezetőjük, Szluka István ecsetelte a csapat idei eredményeit és jövőbeni elképzeléseit, mindenkinek gratulált a teljesítményéért, majd feneketlen pohár mélyére nézett a vidám társaság. Folytatás 2008-ban.
Visszatérő vendégként üdvözöltük a Budapestről érkező Ifjú Györgyöt, aki mindig egy vidám, természetbarát társaságot hoz magával. Igyekeztünk mindent bevetni, hogy ittlétüket emlékezetessé tegyük. Tőlünk indultak vízi túrára a Fok-Vajas, majd Duna – Ferenc csatorna – Gerjen útvonalon. Igazi túrázós brigád, akik szívesen pihentek meg, s lógatták nálunk a lábukat. Az öreg Szűcs Ferenc búcsúzott mindig úgy tőlük: „Sokszor és sokan találkozzunk itt!”
Immár 8. alkalommal rendezték meg a Kalocsa környéki mozgáskorlátozottak felejthetetlen szabadtéri partijukat. Annak idején nem kaptak helyet, és a jószerencse hozzánk fújta őket. Jól le is dobták a horgonyt nálunk! Az egész napos rendezvényen finom falatok, jó beszélgetések, italozás, móka, játékok színesítették a programot. Sokak örömére a hastáncos csoport is megmutatta, mit tud, majd tánc és énekszó üldözte el a kellemetlenkedő szúnyogokat. Jó egészséget, és minden jót kívánunk a csapatnak!
Első alkalommal került sor a kistérség által rendezett egyhetes gyermektáborra. Mi a helyszínt és a technikai felszerelést biztosítottuk az idelátogató 30 gyerkőc és kísérőik számára. Minden nap más program várta őket: belekóstolhattak a hajós kötélmunkákba, az íjászatba, a gravírozásba és festegetésbe is. Nagy öröm volt számukra az Éden Lovasiskola meglátogatása. A pacik jól megdolgoztak a friss fűért! Persze volt fürdés, foci, ügyességi játékok, számháború, motorozás is. Reméljük, maradandó élményben volt részük a gyerekeknek, és lesz folytatása a tábornak! Jó tanulást kívánunk a nebulóknak, és bízunk benne, hogy könnyen megy majd a horgony lefirkantása, mikor rajzórán kérik, hogy vessék papírra nyári élményeiket!

Kedves Horgonyosok és lelkes érdeklődők! Idén is fergeteges rendezvényeknek lehettek szem- és fültanúi a hozzánk látogatók. A hangulatot szavakkal nem lehet visszaadni, így meg sem próbálom. Aki ellátogatott hozzánk, az emlékszik, aki pedig nem, a közeljövőben mindenképpen pótolnia kell! Addig is mindenki szemezgethet a képek közül.
Márciusban íjász barátainkkal azt hittük, hogy jó időnk lesz. A versenyt megelőző napon minden ideális volt. Azonban a verseny napján jött az eső, a hó, a napsütés és az időjárás minden fortélya, ami még egy edzett horgonylátogatót is elszomorított. Minden elismerés azoké, akik így is itt voltak, nekivágtak a versenynek, és jól érezték magukat. A szekszárdi, pécsi és bátyai íjászok bebizonyították, hogy nem csak napsütésben lehet hódolni e szép magyar hagyománynak. Köszönet mindenkinek!
A május elseji Motoros majális, ami nem áprilisi tréfából, április 30-án délután kezdődött, hogy belevessük magunkat a hosszú hétvégébe. Izgultunk, hogy össze jön-e, de gondoltuk mindegy, csak eső ne legyen! A programok és a zenekarok mentek a maguk útján, a vetélkedők kissé nehézkesek voltak, lehet hogy öregszik a brigád, és elfáradt mindenki. A Regélő Fehér Táltos dobcsoport nélkül már nem is kezdünk buli. Az ajándék banda Burnaut után a Sittybrace, a Tisztítótűz és Country Road táncoltatta meg a nagyérdemű úri társaságot majdnem kakasszóig. Köszönet mindenért, veletek jövőre ugyanitt.
Júniusban Ibolya és Jacek úgy gondolta, hogy nálunk tartják meg esküvőjüket. A szakadó esőn már meg se lepődtünk, de a mulatság olyan jól sikerült, hogy ahogyan kívül, úgy áztunk el belül is! Minden földi jót kívánunk az ifjú párnak!
Június végén az alkotás kapta nálunk a főszerepet, hiszen a Fekete Horgony volt az alkotói napok egyik helyszíne. A szokásosan kis létszámú, de aktív brigád dolgozott, barátkozott, tanult egymástól. Grafikus, festő, szobrász, gravírozó, gobelines, gyümölcsszobrász jól megfért egymás mellett. Újdonságként mutattuk be az olvasó sarkot és a filmvetítőtermet, ahol a nagy művészek életútját, munkásságát lehetett tanulmányozni, vagy éppen a festészeti technikákat elsajátítani. Öt perc figyelem többet ér több havi tanulásnál. „Becsüld meg a kezdőt, ő még semmi, de bármi lehet…”
A sport terén is remekeltek idén a Fekete Horgony által
támogatott csapatok. A Bátyán megrendezett februári Jégcsap kispályás
teremtornán igen izgalmas meccsek után a csapat a 3. helyezést érte el. A
foktői Május 1 kupán pedig az első helyet szerezte meg a nagycsapat, míg az
ötödik helyet a fiatalok harcolták ki. Örülünk, hogy sok ifjat tudunk így a
mozgás és a sport szeretetére nevelni.
A kézilabdások a bátyai Villám kézilabdatornán, majd a szokásos ordasi
teremtornán vettek részt. A csapat még formálódik, de jönnek a fiatalok
és a tapasztalat. A 4. és 3. hellyel lettek gazdagabbak a fiúk, és
megérdemelten nyerték el a torna legsportszerűbb csapata címét is. Köszönet
a játékosoknak, hajrá Foktő, hajrá Fekete Horgony és hajrá Jómadarak!


Igyekszünk minden korosztály számára igényes, színvonalas szórakozást, kikapcsolódást, avagy pihenést biztosítani Foktőn, a Fekete Horgonyban. Lehetőség van családi, baráti, születésnapi, zártkörű rendezvények tartására is.
A belső zárt helyiségben 40 fő, a külső teraszon 80 fő számára – igény és ízlés szerint – tudunk helyet biztosítani.
Mindenkit szeretettel várunk!
Mottónk:
A horgony az horgony marad, még ha ki is ül a rozsda rajta.
Mi hiszünk a család összetartó erejében, ami olyan, mint a horgony: ellenáll az időjárás és a természet erőinek, tart és biztonságot ad. Ehhez kell a horgony, a lánc és a horgonycsörlő. Így együtt nagy az ereje. A Fekete Horgonyban mindent együtt értünk el és tettük a dolgunkat az ide érkezők örömére. Ebbe igyekeztünk belecsempészni foktői értékeket, a hajózás, a természet, a hagyományok megőrzését. Szeretnénk a fiataloknak is továbbadni ebből.

Ez egy kocsma, ha tetszik, ha nem. Igyekeztünk megőrizni régi állagát, belső díszei a foktői és a családunkban régi hajós múltra visszatekintő ereklyék.
A Fekete Horgony kocsmában generációk szórakoztak. Fiatalon idejárt, mára boldog családapák, családanyák együtt jönnek ide a Duna partjára. Hagyományainkból adódóan arra törekszünk, hogy rendezvényeink hangulata tükrözze a hely varázsát, és aki ide ellátogat, az egy táncos, vidám baráti buliban érezze magát, jó szájízzel távozzon, jó hírünket vigye tovább és visszatérjen.
Nem célunk folyamatosan bulikkal fárasztani vendégeinket, csak alkalmanként, de akkor velősen. A Fekete Horgony legénysége örül, hogy más helyen is van élő zenés szórakozóhely. Nehéz a mai világban fennmaradni, nehéz a zenekaroknak és nehéz a rock-motoros kocsmáknak is, de kitartás! Lehetett volna máshol is a kocsma, de szerintem az a nagyszerű, ha az ember ott valósítja meg az álmát, ahol szeret élni. Célunk, hogy a jövőben is talpon maradhassunk, és mindenki örömmel térjen vissza hozzánk. Várjuk amatőr zenekarok jelentkezését.
Tervezzük még egy kis csónakkikötő kialakítását, a Duna-part és a környezetünk parkosítását és faültetést.